Hőszigetelés
A hőszigetelés nem csak esztétikai, hanem műszaki szempontból is nélkülözhetetlen művelet. Fontos szerepe van ugyanis a fűtésköltség csökkentésben, a zajvédelemben, az állagvédelemben, valamint az élettartam növelésében is.
Tégla ház - utólagos hőszigetelés
Tégla alatt elsősorban mindenki az égetett kerámia téglát érti, aminek a története több ezer éves múltra tekint vissza. Ma Magyarországon a téglaházat töretlen nimbusz övezi a családi házas építések körében, döntő százalékban az új építésű házak ebből az anyagból épülnek.
A tégla a mi éghajlatunkon igazán kedvező választás, hiszen a nyarak melegek, a tél pedig hideg, a téglafalak hőtároló tömegüknél fogva "tartják a meleget". Fordítva is igaz ez, nyári forróságban nehezebben melegszik át a fal, így megfelelő árnyékolással a klímaberendezés megspórolható, de legalább is az üzemelési költsége csökkenthető. Maga a tégla anyaga környezetbarátnak tekinthető, hiszen "egyszerű" kiégetett agyagról van szó.
Átalakítás, bővítés esetén a munka könnyen megoldható, karbantartást maga a falazat a vakolathibák javításán kívül nem igen igényel.
Miből épüljön a sátortetős ház?
1. Kisméretű téglafal
Magyarország falusi képét még sokáig meghatározó ún. sátortetős házak zömében kisméretű 38 cm-es fallal készültek, majd megjelentek 70-es években a B 30-as nagylyukú téglából épült házak.
2. Porotherm tégla
Energiaárak kitartó növekedése közben természetesen fölmerül, hogy milyen a hőszigetelő képessége ezeknek a falaknak, azaz mennyire kell mélyre nyúlni a zsebünkbe a fűtésszámla kifizetése esetén. Régi házak kisméretű téglából és szigeteletlen B30-as falazóból épült falai mondhatni pocsék hőszigetelésű értékkel bírnak.
3. Porotherm tégla - korszerű tégla falazóblokk
A mai korszerű falazóblokkok általában 30, 38 és 44 cm -es vastagságban készülnek. Nagy méretük és az ún. nútféderes technológia révén (a téglák közé függőlegesen nem kell habarcsot rakni), így egy átlagos családi ház tartófalait egy kisszámú kőműves brigád 3-5 nap alatt fölfalazza.
Mit kell tudni a házak hőszigeteléséről?
Különböző vastagságú és összetételű falak hőszigetelési értékeinek összehasonlítására jó adat a hőátbocsátási tényező U (régebben k) , W/m2K értéke. Minél kisebb az értéke, annál jobb hőszigetelő a fal. A táblázatból látható, hogy kisméretű tégla és B30 blokk U tényezői (tehát hőszigetelési képessége) közelítően egyező, míg a korszerű falazóblokkok mint például a Wienerberger gyár Porotherm téglák U értékei lényegesen kisebbek, tehát jobb a szigetelő képességük.
A hőtechnikai szabványok az 50-es évek óta jelentősen szigorodtak, míg a 38-as kisméretű tégla fal 1957-ben kielégítette a követelményeket, ha az összehasonlíthatóság szempontjából maradunk ennél a falazó anyagnál 1986-ban 96 cm-es, ma pedig mintegy 1,5m-es "főfalat" kellene építeni!
Hőtechnikai szabványok változása kisméretű téglafalban mérve
Ideális megoldás: utólagos hőszigetelés
Az egyetlen lehetőség ezekben az esetekben az utólagos külső hőszigetelés, melyek közül a legolcsóbb a polisztirol (EPS) Dryvit szigetelés. Természetesen az új falazóblokkok külső hőszigetelésével tovább javítható az U-érték.
|
